Fert�z� hash�rtyagyullad�s

FIP

   A hash�rtyagyullad�st egy olyan v�rus okozza, amely a gyomrot t�madja meg, �m a k�rnyez� szerveket is �rinti. A folyamatot a macska saj�t immunrendszer tov�bb s�lyosb�tja, mivel felgyors�tja a betegs�g kialakul�s�t.

A hash�rtyagyullad�snak k�t v�ltozata l�tezik: nedves �s sz�raz.

   "Nedves" forma sor�n a has�reg megtelik folyad�kkal. "Sz�raz" forma v�rszeg�nys�ggel, l�zzal, s�lyvezst�ssel �s lehangolts�ggal j�r.

   A betegs�get olyan v�rus okozza, mely ny�llal, vizelettel �s sz�klettel terjed. Els�sorban sz�jon, illetve orron �t ker�l a szervezetbe. A v�rus 7 h�ten �t k�pes �letben maradni a macska k�rnyezet�ben, fert�tlen�t�ssel azonban elpuszt�that�.

   Lappang�si ideje rendk�v�l v�ltoz� – a v�rus behatol�s�t�l sz�m�tva a t�nyleges k�rfejl�d�sig n�h�ny h�nap, vagy ak�r n�h�ny �v is eltelhet. Elk�pzelhet�, hogy elm�lnak a panaszok, majd h�napok m�lva visszat�rnek a t�netek, v�rszeg�nys�g l�p fel, a beteg �llapota egyre romlik, m�j- �s hash�rtyagyullad�s alakul ki. Probl�m�k ad�dhatnak a k�zponti idegrendszerrel. p�ld�ul paral�zis alakulhat ki vagy v�ltoz�s k�vetkezhet be a cica szem�lyis�g�ben.

   Pontos diagn�zis fel�ll�t�s�hoz az �llatorvosok vagyaz �llat test�ben felgy�leml� folyad�kot vizsg�lj�k, vagy �gynevezett biopszi�t v�geznek, azaz sz�vetmint�t vesznek az �l� szervezetb�l.

A 6 h�nap �s k�t �v k�z�tti kor� cic�k a legfog�konyabbak a betegs�gre, �m id�sebb macsk�kn�l is el�fordulhat. Gyakoribb a fajtatiszta macsk�kn�l, valamint sok m�s macsk�kkal egy�tt �l�kn�l.

T�netek:  

Ø      N�th�s t�netek.

Ø      Puffadt has.

Ø      �tv�gytalans�g, s�lyveszt�s.

Ø      B�gyadts�g.

Ø      L�z.

   A hash�rtyagyullad�sban megbetegedett macsk�k 50%-a leuk�zis -pozit�v (FeLV).

A beteg cic�t el kell k�l�n�teni, hogy lehet�s�g szerint megakad�lyozzuk a betegs�g m�s �llatokra t�rt�n� �tterjed�s�t.

Ha a betegs�g fel�ti a fej�t, nincs elenne hat�sos kezel�s. Csaknem minden esetben v�gzetes.

FONTOS!

A betegs�g v�d�olt�ssal megel�zhet�.

Minden esetben konzult�ljon �llatorvos�val.