Macskaleuk�zis

FeLV

   Ez az egyik legvesz�lyesebb betegs�g, ez szedi a legt�bb �ldozat�t a macsk�k k�r�ben. (Nem azonos az emberi leuk�mi�val). E fert�z�s egy sor fert�z� betegs�g kialakul�s�ban j�tszik k�zre, amelyeket k�zvetve, vagy k�zvetlen�l okoz v�rus. Ilyenek a r�k, a v�rszeg�nys�g, a szapor�t�szervek betegs�gei �s az immungyenges�g.

   A FeLV k�rokoz� egy retrov�rus, ami k�pes r�, hogy a macska eg�szs�ges sejtjeit �tk�dolja, minek k�vetkezt�ben azok „v�rusgy�rr�” v�ltoznak, �s az eg�sz szervezeten �rr� lesz a betegs�g. �npuszt�t�sra programozza be a sejteket.

A macskaleuk�zis nagyon fert�z�. �llatok k�z�tti k�zvetlen �rintkez�ssel, ny�llal, v�rrel, tov�bb� �r�l�k�vel terjedhet. A k�ly�k macsk�k az anyatejjel vagy ak�r sz�let�s�k el�tt az anyam�hben is megfert�z�dhetnek. De a legt�bb esetben hosszabb id� alatt t�bbsz�r kell a cic�nak ahhoz kit�ve lennie a v�rusnak, hogy meg is fert�z�dj�n.

A fert�z�tt cic�k 40%-a megbetegszik �s elpusztul. K�r�lbel�l a 30%-a nem betegszik meg, de a test�ben hordozza a v�rust, �s a marad�k 30% k�pes legy�zni a betegs�get �s imm�niss� v�lik a FeLV-vel szemben.

T�netek:

Ø      Duzzadt nyirokcsom�k legt�bbsz�r a nyakon �s  a t�rdhajlatban.

Ø      V�rszeg�nys�g, fak� illetve feh�r ny�lkah�rtya.

Ø      �nygyullad�s.

Ø      Daganatok.

Ø      M�sodlagos fert�z�sek is fell�phetnek:

�       B�r- l�gz�szervi betegs�gek.

�       Hasmen�s.

Mivel a betegs�g gy�gy�thatatlan, fontos a megel�z�s.

Megel�z�se v�d�olt�ssal t�rt�nik.

Csak a m�g nem fert�z�tt �llatokat v�di meg. Err�l v�rvizsg�lat t�j�koztathat.